Mára elfeledett szobordöntésekkel és -rongálásokkal kezdődött idehaza az a társadalmi vita, amelynek végén a szocializmus köztéri relikviáit egy megszégyenítéstől mentes emlékparkban helyezték el.
Az utolsó Kun Béla, Marx, Szamuely Tibor, Lenin név is eltűnhet a magyarországi települések térképéről, ha a parlament elfogadja a fideszes és KDNP-s politikusok kedden benyújtott indítványát. A hvg.hu több tucat olyan települést talált, ahol egy-egy utca, tér neve még őrzi a kommunista vezetők, esetleg véres kezű politikusok emlékét. Még a fideszes vezetésű önkormányzatok is adósak a névváltoztatással, a Lázár János irányította Hódmezővásárhely pedig 2005-ben szedte le a város utolsó Lenin-tábláját. A települések eddig a lakosok ellenállására hivatkoztak: az érintett utcákban, tereken élő emberek nem akarták kifizetni a lakcímváltozás költségeit.
Két olyan kommunista politikus pályafutása ívelt fel 1956 őszén, akik egykor Moszkvában a legjobb barátságban voltak. Pályájuk később ellentétes oldalra vezette őket. A forradalom miniszterelnökéről, Nagy Imréről, illetve az 1956 utáni megtorlás egyik leghírhedtebb képviselőjéről, Münnich Ferencről van szó.
A forradalom leverésekor, 1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, a Nagy Imre-kormány a jugoszláv követségre menekült, és megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével. Az új kormány vezetőit orosz tankokkal hozták Pestre november hetedikén, és a közellátási kormánybizottság vezetését ekkor Nyers Rezsőre bízták. A közellátás megszervezése abban a pillanatban a legfontosabb feladat volt - a Népszabadság szerint.